A belsőépítészet, lakberendezés, fejlődésének folyamán az egyre inkább emberközpontúvá vált. Olyannyira, hogy egy egész tudományág jött létre az irányzat tanulmányozására, kutatására, továbbfejlesztésére.

Ez a gyakorlat a konyha tervezésben is megnyilvánul, méghozzá abban, hogy – a felhasználó igényeinek megfelelően – egyre testreszabottabbá váljon a helyiség, melyben a munkavégzés kényelmesebb.

-munkaháromszög

Az 50-es években a Cornell Egyetemen fejlesztették ki a munkaháromszöget elméleti modellként a fő munkaterületek közötti utak ésszerű összefüggéseként.

Amely szerint az egyes munkaterületek közötti ideális távolságoknak nem szabad a hat métert átlépnie, ahol a háromszög szárhossza 3,50 és 8 méter között variálódhat.

Minden alaptípusra vonatkozóan az elméleti modell segítségével az alaprajz megszerkeszthető. Érvényes előre megadott kicsi lakásalaprajzokra éppen úgy, mint a nagy házakon belüli új tervezésekre.

A munkaháromszög jellemzi a mindenmunkafolyamat számára fontos térbeli összefüggést. A jól felszerelt fő munkaterületekre tekintve a munkaháromszög adja a legjobb elrendezést. Ez az elrendezési elv az alapja más tipikus konyhakonstellációknak is.

 -optimális magasságok és munkaterületek

Az egyes területek minősége mellett az úthosszúságok és a mozgásfelületek térbeli kapcsolata a kritériuma egy kényelmes munkavégzésnek. Ez érinti a mosogató, előkészítő hely, tűzhely, tároló szekrények (esetleg éléskamra) közötti teret, de az étkezőasztal bevonását is. A munkamagasságoknak, mélységeknek és szélességeknek a különböző munkafolyamatokhoz méretezve nagynak és kényelmesnek kell lenniük. A munkalap munkaterületét használják húsvágáshoz, zöldségtisztításhoz, eszközök és edények elhelyezéséhez. Léteznek minden munkafolyamathoz optimális magasságok és optimális területek, amelyek azoknak a személyeknek a magasságától függnek, akik a tevékenységet folytatják. Mivel minden egyes álló helyzetű munka fárasztó, célszerű, ha a munkahelyeket különböző magasságokkal építjük be. Az álló, előkészítő munkahely mellett, amely körülbelül 910 mm magas, kellene egy ülő helyzetű 710 mm-es munkahely is, ami kiegészítő tésztagyúró munkahelyként nyer értelmet. Egy 700 mm-nél nagyobb munkalapmélység a munkát komfortosabbá teszi a fej nagyobb szabadsága miatt (elérési hosszra figyelni kell!). Egy állítható magasságú munkalap is ajánlott ergonómiai okokból, de főleg kicsi konyhákba nehéz beépíteni. Ahol nem beépíthető, mindenesetre legyen egy 710-740 mm magas asztal, amelynél például a tésztagyúrás lehetséges. A mozgásélettani minőségek mellett szükségesek a jó fényviszonyok és a levegőcserék.

 -magasságmeghatározás a gyakorlatban

 Mivel a munkamagasságok a testmérettől függnek, kísérletsorozatban határozták meg a megfelelő magasságokat.  A munkalapnak könnyebb munkák esetén 10-15 cm-rel a könyök-magasság alatt kell lennie. Az 1,65 m-nél magasabb személyek részére egy 700 mm mély munkalap a megfelelő, mivel képesek az egész munkamélységet használni. Annak a személynek a magassága döntő, aki túlnyomórészt a konyhában dolgozik. Ha több különböző magasságú személy használja akonyhát, akkor az átlagos magasságot kell meghatározni. Az 1,55 m alatti személyeknél a 960 mm-es mértéket nem kell átlépni. Az 1,95 m fölötti személyeknél pedig, a 850mm-t. A méretet és az optimális munkát a munkalapon a felső szekrények beépítése részben nagyon korlátozza és megakadályozza. Különösen zavaró a páraelszívó, amit túl szorosan a főzőfelület fölé tesznek.

 -tároló helyek

A tároló és lerakó helyek a konyhában fontosak. A dolgok, melyeket meg kell őriznünk, és valahova el kell helyeznünk, olyan szorosan, amennyire lehet a fő munkaterület mellett állnak, ahol többnyire ezeket használjuk. A minden nap használt edényeket a mosogató közelében jól elérhetően kell tartani. Ehhez megfelel egy nyitott polc. De a könnyen nyíló csapóajtók, tolóajtók, süllyesztett ajtók is lehetségesek, még ha költségesebbek is. A hétköznapi edényeknél a porosodás nem gond. A ritkán használt edényeket ezzel szemben szekrényben kell tárolni, amelynek nem kell feltétlenül a mosogató közelében állnia.  A kések és a minden nap szükséges evőeszközök egy mágnes-sínhez tapadnak és a munkafelület alatti fiókban hevernek. A fazekak és a serpenyők szabadon függnek, jól elérhetőek közvetlenül a tűzhely mellett vagy kihúzható fiókban vannak a munkalap alatt. A nem mindig használt fűszerek, hagyma a munkaterület alatti fiókokban állnak, csak a legfontosabb fűszerek vannak felül. A vevő kívánságától függ, hogy a készlet kívül sorakozik vagy a szekrényajtók mögé zárva. Kispénzű vásárlók számára is kínálkozik lehetőség arra, hogy egy jól megtervezett szerkezetet eleinte egyszerű polcokkal lássanak el és később lassanként praktikus fiókmodulokkal, és bútorokkal egészítsenek ki.